Bakonysárkány község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Kisbéri kistérség
Lakosság: 973 fő
Terület: 14.13 km²
Népsűrűség: 68,86 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 34

Fekvése

A faluház

A község Komárom-Esztergom megye déli részén Fejér megye határán fekszik. A község elérhető a 81. számú főközlekedési út mentén (Győr-Székesfehérvár). Kisbértől 9 km-re délre, Mórtól 12 km-re északra, a Bakony és a Vértes-hegység között, a Móri-árok lejtőin fekszik. Az 1960-as években moderniztált és új vonalvezetésű út elkerüli a települést. A köségnek van vasútállomása a Komárom-Székesfehérvár vasútvonalon.

Természeti adottságok

A település 200 m-es tsz. feletti dombhátakon részben a Bakony, részben a Vértes lankáin fekszik a Móri-árok tektonikus vonalának északi végződésénél. Területéről északra és délre is indulnak patak völgyek a Concó illetve a Gaja-patak felé. Komolyabb vízbázis hiánya miatt a vízellátás az 1980-as években megépített ivóvíz (táv) vezetékében biztosított. Benne tatabányai karsztvíz folyik. Felszín alkotó közetei: A homokkő, agyagmárga, kavics és homok is elfordul. Természetes növénytakarója a cseres kocsánytalan és cseres molyhos tölgyes. Talaja az agyagbemosodásos barna erdőtalaj.

Éghajlata nedves kontinentális terület, mérsékelten hűvös és a mérsékelten száraz változata jellemzi. Évi középhmérséklete 9,6 °C, az éves csapadékátlaga 650 mm. Az uralkodó szélirány nyugati és északnyugati.

Története

A községháza

A település valószínűleg a rómaiak korában is létezett, mert a Arrabonát-Alba Régiával (Győrt-Székesfehérvárral) összekötő hadiút mentén volt megtalálható. Sárkány faluról az első nem hiteles adatot egy 1247-es oklevélben találhatjuk meg. Eszerint IV. Béla király a tatárjárás után Miklós fiának (Bechend comes) adományozta jutalomként a velencei hadjáratban tanúsított vítézségéért. 1287-ben a Pylis nemzetségbeli Demeter comesnek adta el.A vevő Bechend comes veje volt.

1193-tól említik, Csókakő várához tartozó birtok volt. Más okiratok szerint 1287-ben a fontos hadászati szerepet játszó Csókakő tartozéka.

Adó-főkönyv részlet

A középkori falu – a hagyomány szerint – a Faluhely dülő mellett lévő "Sárkánlyuk"-ból nyerte a nevét. Ma is fákkal benőtt ingoványos tavacskává szélesedő árok, mely korábban tekintélyesebb lehetett. Innen ered a Büdös-ér. A középkori falu a Faluhely dülő helyén keresendő. 1448-tól a Rozgonyi család tulajdona. II. Ulászló 1508-ban Kanozsai Györgynek ajándékozta.

Az 1543-as török hadjárat során elfoglalták. Ez rövidebb hosszabb megszakításokkal 1686-ig tartott.

1692-ben megalakult az új nemesi vármegye. Ujjászervezdött Fejér megye közigazgatása. A község, mely a középkorban többszőr Komárom vármegye része volt 1950-ig végleg Fejér megyéhez került.

A török időket követően még évtizedekig lakatlan maradt a falu. I. Lipót Hochburgi Haas Jánosnak adományozta. {Moson} Magyaróvári számadótiszt volt.) Ő is még lakatlan tarületként kapta meg. A falu élete s Hochburg család által végrehajtott német betelepítéssel kezdte meg újra az életét.

A nyugat-morvaországi Hochburg birtokról 24 család települt át Wágner és a Wuts család vezetésével. A falu ekkor került a jelenlegi helyére. Ekkor már állt a mai falu közepén egy barokk hatást keltő nagyvendéglő. (Wágner ház) E köré épültek fel a telepesek kis házai. A betelepítés 1720-1740 közé tehető. A sárkányiak lelki gondozását a szintén betelepített kapucinusok látták el. 1788-ban alapitották meg az első önálló plébániáját. A templomot 1804-ben kezdték el építeni, amit 1807-ben szenteltek fel.

A római katolikus templom

A községnek már 1778-ban volt egy nádfedeles, egytantermes épülete.

Közelmúltja és jelene

1860-ban megépült az Újszőny (Komárom) – Székesfehérvár vasútvonal. Ez segítette Sárkány fejlődését. 1897-ben épült fel a régi községháza, amelynek alapzatára 1968-ban az új tanácsháza épült fel. Felújításként, az akkori jogszabályok miatt. 1874-ben újabb iskola épült fel a régi helyén. Ezt váltotta fel a jelenlegi, amit 1929-ben építettek meg. A mai napig többszőr korszerűsítették. Az 1880-as évektől nagy erdőirtások folytak a település környékén. Ezekre az akkor használatos dülőnevek utalnak. A vasút könnyűvé tette a fa elszállítását, ezzel fellendítve az egyébként szegény falut. A friss nemességű Vértesy család birtokába került 350 kh termőföld, az akkor már felparcellázott báró Biske föld jó része, viszont a falusi parasztgazdák kezébe került. Az 1890-es évek száraz évek jónéhány gazda tünkremenéséhez járultak hozzá. Az árverések után szinte minden családból kivándoroltak Amerikába. A 20. század elején sokan visszatértek és a megszerzett vagyonukból új életet kezdtek.

A község neve elé 1902-től fűzték a Bakony szót. A 20. század elején igen élénk társadalmi élet zajlott a faluban. Több egylet alakult. Így az Oltáregylet,az Önkéntes Tüzoltó Egylet, és a Katolikus Legény Egylet. A német nemzetiségűek összetartozás tudata hozta létre a Német Népszövetséget, majd 1941-től a Volksbund-ot. A 2. világháború után a lakosság összetétele megváltozott. A kitelepített német lakosság helyébe a Felvidék-ről kitelepített családokat telepítettek le. A mezőgazdaság átszervezésével itt is létrejött a termelőszövetkezet.

1950-ben a megyerendezés során Fejér megyétől Komárom megyéhez csatolták. A járások megszűnése után 1988-ig Kisbér vonzáskörzetébe került. A település népessége 1949-től 1970-ig nőtt. Majd a hevenes években rohamosan csökkent az elvándorlás miatt. A székesfehérvári új lakónegyedek átadásával egyidőben, többszázan költöztek a városba. Jelentősen csökkent a születések száma. A község lakossága elöregedett. A szinte egyforma távolságra lévő városok elszivó hatása érvényesül a mai napig. (Mór, Székesfehérvár, Kisbér és Komárom.) Az itt maradt lakosság nagyobb része a Kisbéri Állami Gazdaság illetve az önállóságát elvesztett és a vérteskethelyi és császári termelszövetkezettel összevont gazdaságban dolgozik. Az elöregedés mellett megjelent a munkanélküliség is.

A legkisebbekről a helyi kétcsoportos óvódában gondoskodnak. Az általános iskolában 100 körüli az iskolások száma, melyet 9 tanteremben oktatnak. A középiskolások az előbb említett városoknan kerülnek beiskolázásra. A helyi egészség centrumban gondoskodnak a lakosság ellátásáról (háziorvos,védőnő, gyógyszertár).

Nevezetességei

római katolikus templom

(műemlék jellegű) Tervezője, építője ismeretlen. Felavatását Neiszer József végezte el 1807-ben. A templom felújítását 1954-ben végezték el. A belső felújítás után kerültek fel a jelenleg is látható freskók. Alkotójuk ismeretlen. A ˇ"szentév" (1975) tiszteletére cserélték ki a templomtorony borítását.

"Wágner ház"

A hagyomány szerint, ez a ház évszázadokon keresztül postaállomás és lóváltóhely volt. Itt pihentek meg a Tolnából Komáromba visszatérő, hajóvontatók fogatai. Külőnösen szép az udvari árkádsora, szobái mennyezeteinek megoldása, boltíves pincéje. Az árkádsora mára már nem egységes. Ugyanis az épületet a községi önkormányzat óvódának használja. A szakszerütlen beépítések következtében az eredeti jellege megváltozott. A ház udvarát lezáró két kaput az 1970-es években lebontották, mert annyira megromlott a vaskapuk állapota, hogy életveszélyessé váltak. Helyi monda szerint a pincéből több kilométeres alagutat ástak, hogy az itt tartozkodó bakonyi betyárok el tudjanak szökni az őket üldöző csendőrök elől. ˙(Vö.: kisbéri Pokol csárda)

a környező erdőségek

A települést erdőségek veszik körül. Ezzel lehetőséget teremtenenek az erre járóknak a túrázáshoz.

a falu beépítettsége

Jellegzetes a "sváb" falu beépítése. Az udvart keresztben a szomszédéval érintkező pajták zárják le. Az így kialakult pajtasor "erődszerűen" veszi körül a települést. A házakat a vakolt téglapárkány alatti falsíkon , főleg az ablakok feletti részen díszítették.

rendezvények

Bakonyi Amatőr Népmüvészeti Fesztivál, évente márciusban,
nemzetiségi találkozók májusban,
„Sárkányi őrület” futóverseny minden év szeptemberében.

Képtár

Az általános iskola

Napköziotthonos óvoda

II. világháborús emlék

Felújított porta

Élelmiszerbolt

Posta

Elhagyott II. vh.-s katonák sírjai

Park (részlet)

Irodalom

Bakonysárkány község története (Bakonysárkány községi Tanács VB. 1960?) (kézirat)
Bárdos Dezső Sóhivatal Győr, 1988-2000 (kézirat),
Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 9639089117

Következő községek

További községek